Te amolyan legjobb barátnő lennél, mégis többet tudsz a családomról, mint én. Tisztában vagy vele, hogy atyám nem baleset áldozata lett, hogy felakasztották kalózkodásért, és igyekszel az esetleges pletykáktól megvédeni. Mindeközben a saját életed sem könnyű a medrében tartani. A te atyád kiléte ismeretlen, épp ezért az én családom nem nézi jó szemmel, hogy a közelemben vagy, mondván nincs helyed a nemesek között. Egy kurtizán gyermeke vagy, akit egy nemes úr szerelemből vett el, s életed innentől habos torta volt kiskorodhoz képest. A pletykáktól viszont te sem menekülsz. Sokak szerint az anyád csak azért ment hozzá nevelőatyádhoz, hogy a megélhetését biztosítsa, a valóság azonban merőben más. Szerelem, de talán egy kicsit több is. (Ez alkotóra bízott, hogy milyen lehetőséget lát ebben.)
Te magad hiszel benne, hogy igaz szerelem létezik, s bár házasságom elején féltél, hogy érzelem nélkül engem csak a jólét miatt adtak férjhez, mára látod, hogy amit felépítettem én s a férjem, megingathatatlan, így mikor kerítőnőt játszom már nincs ellenvetésed ellene.
S míg én szinte nyitott könyv vagyok, addig te számomra kisebb rejtvény. Arcod sokszor nem árulkodik másról, csak közönyösségről, ugyanakkor van, hogy reggeltől-estig le sem lehet vakarni arcodról a mosolyod. Most elértem, hogy a közelemben legyél, hogy egyfajta udvarhölgyként élj a házban, aki mindent megkap. De biztos lehetek, hogy szándékaid tiszták, vagy esetleg más okok miatt kérleltél. Attól tartasz, én is húzódni kezdem a kalózok közé, és ennek köszönhetően a polgári társadalmat uraló Kelet-Indiai-Társaság körében amolyan kém vagy, aki egy volt kalóz leányára figyel. A barátságunk tehát mégsem olyan őszinte, mint hinnénk?